Modellváltás a MATE-n

Utolsó frissítés: 2026 július 02.

Modellválltás a MATE-n: a harmadik misszió

A „harmadik misszió” (3M) kifejezést az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) vezette be 1978-ban. Az egyetemek a 80-as évek végétől kezdték el a 3M megközelítést alkalmazni, és csupán az elmúlt pár évtizedben vált széles körben elterjedtté. A 3M kezdetben a regionális társadalmi és gazdasági igények előterébe helyezését takarta. Jelentése azóta lényegesen kibővült. Az egyetemek társadalmi felelősségvállalása ma már a globális problémákra is ki kell, hogy terjedjen, legyen szó akár a technológiai forradalomról, a globalizációs és demográfiai folyamatokról, vagy a növekvő társadalmi igények mellett szűkülő erőforrásokról. A 3M nehezen körbeírható gyűjtőfogalom. Mindenképp multidiszciplináris, komplex és folyamatosan fejlődő jelenségről beszélünk, mely az egyetemek esetében a korábbi tevékenységek feltérképezésével, illetve a tudás és technológia széles társadalmi rétegekhez történő eljuttatásával jár. A harmadik missziós tevékenységek közé sorolható például a felnőttképzés, szaktanácsadás, szakmai konferenciák szervezése, tudománynépszerűsítés, szakkollégiumok, diákszervezetek támogatása, illetve az egyetemi erőforrások, például a könyvtárak szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tétele, valamint minden, a társadalom érdekében, gazdasági, állami, vagy civil szereplőkkel közösen végzett projekt, legyen az kutatási, fejlesztési, oktatási vagy innovációs fókuszú.

A társadalmi felelősségvállalás terén a világ különböző egyetemei nagyban eltérő hagyományokkal rendelkeznek. Az USA-ban például az országos lefedettségű agrárkutató állomások, legtöbbször az egyetemekkel összefogva, már 1914-től végeznek széles körű ismeretterjesztést és technológiatranszfert. Ezt a munkát speciális munkakörben dolgozó alkalmazottak látják el (extension specialist), de a további munkatársaknak is jelentős százalékban kell az oktatás és kutatás mellett harmadik feladatként a társadalmi szerepvállalással foglalkozniuk. A nyugati modellt a világ számos országában, többek közt Délkelet-Ázsiában is alkalmazták, ahol a magas hozamú fajták terjesztésében jelentős sikereket értek el. Sok esetben azonban nem az egyetemek, hanem civil, vagy állami szervezetek vállalják föl a szélesebb társadalmi rétegek elérését, ahogy az hazánkban is jellemző, gondoljunk akár a szaktanácsadói hálózatra (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), vagy a különböző felnőttképzésekre, melyekhez az egyetemek sokszor csak közvetve járulnak hozzá.

Az egyetemek modellváltásához (harmadik, vagy újabban negyedik generációs egyetemi modellek) az elszigetelt „elefántcsont torony”-ból való kilépésre, az állami, gazdasági és civil szereplőkkel való fokozott együttműködésre van szükség. A vonatkozó tanulmányok szerint a 3M tevékenységi kör az elmúlt évtizedekben a civil szférával való fokozottabb együttműködéssel, valamint a fenntarthatósági célok átfogó szem előtt tartásával bővült ki.

A fenntarthatósági fejlődési célokat (Sustainable Development Goals, SDGs) szintén az ENSZ határozta meg 2015-ben (2030 Agenda for Sustainable Development). Az egyetemek ezen célok irányába tett lépései nem csak az egyetemi rangsorokban, de a pályázati lehetőségekben is visszaköszönnek, hiszen a kiírások is figyelemmel kísérik azokat. Jelenleg 17 globális célkitűzést számolhatunk, melyek többek között magukban foglalják a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, a klímaváltozás okozta problémák 2030-ra történő felszámolását vagy ellensúlyozását (https://sdgs.un.org/goals).

Irodalom

Compagnucci, L., Spigarelli, F. (2020). The Third Mission of the university: A systematic literature review on potentials and constraints. Technological Forecasting and Social Change, 161, 120284.

König, J., Suwala, L., Delargy, C. (2020). Helix models of innovation and sustainable development goals. In Industry, innovation and infrastructure. Encyclopedia of the UN sustainable development goals (pp. 1-15). Berlin, Heidelberg: Springer.

Szabó-Tóth, K. (2022). Harmadik misszió és negyedik generáció? Felsőoktatás és társadalmi szerepvállalás. Szellem és tudomány, 13(1), 215-226.